Az az igazság, hogy a Tankcsapdáról írni ilyenkor... hááát, elég körülményes, hiszen legújabb lemezüket szokás szerint jókora sajtóérdeklodés kíséri, ami nem egy szerencsés idoszak számunkra, lévén nem mindegy mirol és hogyan érdeklodünk. Kár lenne ugyanis olyan dolgokról társalogni, amiket már jó néhány médiaforrás kivesézett elottünk. Ennek ellenére nem hagyhattuk ki ezt a jelentos eseményt, ezért rögtön az elso Shock! rockmagazin megjelenése után megbeszéltünk Lukács Lacival egy majdani találkát.
Lacival mindig kellemes dolog interjút készíteni, hisz egyrészt o az egyik legpontosabban érkezo riportalany, másrészt néha elég csak a kérdés felét feltenni, máris zúdítja rá a boséges, mindenre kiterjedo választ. Ez a beszélgetés is így zajlott, s hogy nem maradjunk ki a sorból, nálunk sem más a nyitótéma, mint az új lemez.
Laci, igaz, hogy nem ment minden simán a lemezfelvételnél?
Sajnos, ugyanis elkezdtük csinálni az új lemezt és az elso két hét munkája tulajdonképpen kárba veszett, idopocsékolás volt. Mint késobb kiderült, a stúdióban technikai problémák adódtak, a lényeg, hogy a szalag amire dolgoztunk és a magnetofon amivel dolgoztunk egymást valamilyen szinten elrontották, úgyhogy a lemez 12 dalának összes dob, ill. basszusgitár témája ment a kukába, és két hét után kezdtük elölrol.
Végleges már a többször felröppent lemezcím?
Úgy néz ki a lemez címe: Ha zajt akartok!, azt gondolom egyrészt ez egy jó lemezcím egy rockzenekar esetében, másrészt pedig hogy ha meghallgatja majd bárki, akkor azt gondolom úgy fogja érezni amit mi is érzünk, hogy erre a lemezanyagra, a 12 dalra ez a cím a megfelelo.
Van-e valamilyen zenei változás az albumon?
Az elképzelésünk az elmúlt 10 évben semmit sem változott, mindig is azt képzeltük el, hogy mi gitárosok meg énekesek vagyunk egy rockzenekarban. Szokták úgy emlegetni, hogy régi vagy új Tankcsapda, ami persze hülyeség, legalábbis számomra, mert nekünk a zenekar folyamatot jelent, nem pedig régi és új dolgokat. De hogyha mindenáron külön akarjuk bontani a munkánkat, akkor ez a mostani lemez inkább a régi Tankcsapda számoknak a hangulatát idézi föl. Persze azt is hozzá kell, hogy tegyem, nem kezdtünk el írni olyan számokat, hogy: na írjunk egy olyan számot, mint a Jönnek a férgek vagy írjunk egy olyat, mint a Legjobb méreg, hanem egyszeruen írtunk dalokat, kiválasztottunk 12-ot, és most föl van véve a dolog. Ezek a dalok viszont inkább hasonlítanak a Jönnek a férgek lemezre vagy Az ember terveznek a hangulatára összességében, mint mondjuk a Connektor 567-re.
Igaz, hogy most sokkal megfontoltabban készítettétek az új anyagot, mint az elozot, ugyanis egyes pletykák szerint s Connektor jobban is sikerülhetett volna?
Én nem tudom, azt hiszem, hogy ha valaki ezt mondja vagy gondolja, akkor kicsit téved. Pontosan az ellenkezojét érzem, ezt a lemezanyagot sokkal spontánabban, természetesebb módon csináltuk, mint a Connektort. Viszont kicsit most utólag visszatekintek rá, az túl lett értékelve. Lehet, hogy ez furán hangzik, érted, de az a lemez 2 éven át készült majdhogynem folyamatosan, s volt olyan dal aminek a lemezfelvételekor 2-3 demóverziója is volt. Nekem a Connektor 567 nagyon tetszik a mai napig, és valószínuleg ha most a megjelenés után 1,5 évvel azt mondom, hogy tetszik, akkor tetszeni fog 10 év múlva is, úgyhogy egyáltalán nem bánom, hogy azt a lemezt abban a formájában adtuk ki, ahogy kiadtuk. Ez egy fontos mérföldköve volt a Tankcsapda életének, az biztos, hogy a mostani lemez sokkal egyszerubben készült, sokkal kevesebb kínlódással, görcsöléssel.
Kommerciális szempontok mennyire befolyásoltak a lemezkészítésnél?
Figyelünk rá, mert figyelnünk kell rá. Egyszeruen azért, mert a zenekarnak a legsikeresebb lemeze Az ember tervez volt, amibol elment több, mint 30.000 példány, aranylemez lett és ennek valószínuleg az egyik alapveto oka - azon túl, hogy jó számok voltak rajta -, az, hogy a bizonyos Rock N' Roll rugója címu szám abban az idoben elég sok televízió musorára ki volt tuzve, abban az idoben ment a Top TV nevu zenei tévé, akkor mindenki azt nézte, és egyszer-kétszer megjelent ez a dal a rádióadókon is, ami nem csak a Tankcsapdától szokatlan, hanem a rockzenében egyaránt. A lényeg, hogy a dal akkor a zenekart olyan kategóriába helyezte, hogy egy csomó ember kezdte hallgatni. Ami abban az idoben nem volt baj, hiszen meghozta az olyannyira óhajtott meg várt sikert anyagi értelemben is. Azonban az ezt követo lemez a Connektor Rio száma, ami a R'N'R rugójához képest még kommerszebb dal, kézenfekvo lett volna a lehetoség, hogy ebbol is klipet csináljunk és ezt is kiadjuk kislemezen a rádióknak, így könnyen lehetett volna, hogy egy "Szállj el kismadár" effektusba estünk volna bele. Ezt mindenképpen el akartuk kerülni, még annak árán is, hogy ebbol a lemezbol éppen ezért, hogy ezt a lépést nem tettük meg, valamennyivel kevesebb fogyott. A mi munkánk lényegi része az, hogy azok a lemezek amiket csinálunk, azok a dalok, amiket írunk, meg azok a koncertek, amiket lejátszunk, magunknak tetsszenek elsosorban, másodsorban a közönségnek s a legeslegfontosabb az egészben az, hogy jól érezzük benne magunkat. Úgyhogy ilyen értelemben vett kommerciális szempontokat mindenképpen figyelembe kell vennünk, de a Connektor lemez jó példa erre, hogy pontosan a figyelembevétel miatt nem léptük meg azokat a lépéseket, hogy egy nagy sikerlemezt próbáljunk kovácsolni újra.
A népszeruség, az ezzel járó életmód nem ütközik például a dalszövegeid hagyományos egyszeruségével?
Nem hiszem, mert dalszövegek, amiket írok nyilvánvalóan oszinték, ezt nem is kell mondanom, szóval igazából ahogy írom a szöveget, úgy élek, illetve ahogy élek, úgy írom a szöveget. Ezek egymással szervesen összefüggnek, ilyen szempontból nincs különbség a magánéletemben vett Lukács László és a színpadi Lukács László között.
Milyen szövegeket írsz mostanában?
Az utóbbi években két alapveto részre lehet osztani a Tankcsapda zenekar szövegeit. Az egyik szöveg foglalkozik a világi dolgokkal, a másik szöveg pedig a nem e világi dolgokkal, vagy fogalmazzunk úgy, hogy az ember és az Isten kapcsolatával. A szövegekre nagyjából mindig jellemzo volt, hogy én éppen az adott idoszakban milyen stádiumban vagyok, hogy éppen mi érdekel kevésbé vagy jobban.
Információim szerint Németországba készültök, igaz ez?
Ez így nem igaz. Egy német srác, aki koncertszervezéssel foglalkozik többnyire az év legelso heteiben különbözo ismert vagy kevésbé ismert zenekaroknak szervez Európában koncerteket, most a GHB nevu angol punkhordának, és mi 3 koncerten játszunk, mint vendégzenekar. Zágráb, Ljubljana és Prága a helyszín, végül is 3 ország, 3 nap, 3 buli, s közel 3000 km, ha-ha!
Szinte egész évben járjátok az országot, melyik a legnyugisabb része az évnek?
Ez minden évben változó, nincs kialakult menetrend, mint az iskolában, ezt többnyire az határozza meg, hogy az aktuális lemezek mikor készülnek, és ehhez képest az aktuális turnék mikor vannak. Többnyire az elmúlt években a január például nyugisabb volt, az idén ez nem így van, hiszen egybol azzal kezdtük ugye, hogy Pestre mentünk keverni a lemezt. 2-3 évenként jön el az ideje annak, hogy tartunk 3-4 hónap szünetet és akkor azt mondjuk, na most csöndben vagyunk és mindenki ül otthon és nézi a tévét.
Egyes szakmai vélemények szerint a Tankcsapda egy egyszemélyes zenekar, azaz olyan, mint a Nirvana, a Te karizmatikus egyéniséged a legmeghatározóbb. Egyetértesz ezzel?
Bizonyos értelemben igen, bizonyos értelemben nem. Nyilvánvaló azt hiszem, hogy álszerénység lenne azt állítani, hogy a szövegek nem meghatározóak a Tankcsapda sikerében, álszerénység lenne azt állítani, hogy nem szeretnek sokan esetleg a színpadon látni vagy énekelni hallani. Azonban azt meg kell mondjam, én mindig csak egy gitáros, énekes lennék, ha nem lettek volna az elmúlt években, és lennének most is olyan emberek körülöttem, akik lehetové teszik, hogy ez a bizonyos - ahogy te fogalmaztál - karizmatikus egyéniség nyilvánosságra hozza a gondolataimat. Magyarul, hogyha nem lenne egy olyan gitáros, egy dobos, nem lenne egy olyan menedzser a zenekarban, aki az egészet eladja, a szó mindenféle értelmében, akkor én kiváló kis számokat írnék otthon a fióknak. Úgyhogy ez a gondolat, hogy a Tankcsapda zenekar egyszemélyes zenekar, jobbról nézve igaz, balról nézve teljesen nem igaz.
Mennyire változtatott meg például a siker?
Lényegesen nem változtatott meg sem engem, sem a zenekar többi tagját. Változtunk, ez biztos, hiszen jó esetben mindenki változik, nem csak mondjuk egy "sztár". Ez annak köszönheto, hogy mióta zenélünk, én 10 évvel lettem idosebb, ráadásul ez a 10 év pont 20-tól 30-ig tartott és ez az idoszak minden ember életében elég sok változást szokott hozni általában. A változások az életkorral meg egyáltalán az ido múlásával egyenesen arányosak, nem pedig azzal, hogy esetleg elkezdtünk pénzt keresni vagy sikeresek lettünk.
Lassan 10 éve létezik a zenekar, feltételezem ilyen hosszú karrier során jó néhány olyan dolog létezik, amire szívesen emlékszel vissza...
Az egész 10 év. Nincs olyan momentum, amire ne emlékeznék vissza szívesen...
Szerinted melyek voltak a Tankcsapda eddigi történetének legjelentosebb pillanatai?
Igazából lehetne mondani csúcspontokat vagy sikermomentumokat, hogy Az ember tervez lemez ahogy mondtam az elobb aranylemez lett, és akkor átvettük, vigyorogtunk a kamerába, vagy amikor a Motörhead zenekar vendégeként játszhattunk és találkoztunk. Szóval voltak ilyen pillanatok a pályafutásunk során, de nem érzem ezeket. Az elmúlt összes évre szívesen emlékszem, még azokra is, amik esetleg idonként keseru szájízt hagytak akkor abban a szituációban bennem.
Laci, van olyan Tankcsapda lemez vagy dal, amelyik különösen közel áll a szívedhez?
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy minden egyformán fontos, mert van néhány olyan dal, ami az elmúlt ido alatt végül is kegyvesztett lett számomra. Esetleg már nem érzem annyira fontosnak, mint amennyire akkor éreztem, mikor mondjuk a szöveget írtam. Nem nagyon tudok különbséget tenni egy Connektoron szereplo Rio, meg egy Jönnek a férgeken szereplo Voltam már bajban címu szám között és szerintem ez nem is az én dolgom, ez a közönség dolga, hogy különbséget tegyen a dalok meg a lemezek között.
Mi volt pályafutásod alatt az eddigi legvadabb rajongói kérés?
Erre emlékszem, erre tudok konkrétumot mondani. Az eddigi legvadabb rajongói kérés az az volt, hogy amikor 3 vagy 4 évvel ezelott egy nyári fesztiválon a Tankcsapda koncert után a szokásos dedikálás, fotózkodás a közönség tagjaival, odajött egy lány és mondta, hogy menjek már egy kicsit félre, mert akar valamit négyszemközt mondani. Mondjuk ilyen volt már sokszor, tehát idáig a sztori nem érdekes. Szóval félrehívott, 3-4 méterrel odébb mentünk, és arra kért, hogy a nála lévo majdnem elszívott cigarettacsikket hogy ha lehetne nyomjam már el a borén, valahol a vállán vagy a mellén, mert hogy o erre indul be egyrészt, másrészt o úgy tudja, hogy én foglalkozom ilyesmivel. Én mondtam neki, hogy nem tudom honnan szerezte az információt, de abszolút nem érdekel a kínzás, nincsen bennem semmiféle szadista hajlam, így nem vagyok kapható mindenre. úgyhogy mondta a lánynak, hogy ha gondolja, akkor kérdezze meg valamelyik másik srácot, próbálkozzon mással...
Mostanában a rockzene visszatéroben van, Te is így látod?
Legyek oszinte? Nem. Ez a rockzene visszatérés ugyanolyan dolog, mint néhány évvel ezelott a punkzene egyfajta újraértelmezése. Mindenki arról beszélt, hogy a punkzene világméretu fellendülése majd a magyar punkéletet is hogy fel fogja frissíteni, és nem így történt. Ez most sem így történik, jól lehet Nyugat-Európában a klasszikus heavy metal egyfajta visszatéro hullámát éli meg, de ez közel sem olyan sikeres, mint a valaha volt a heavy metal zenekarok sikeressége. Másrészt ez a hullám hasonlóképpen mint a punkhullám, hogyha el is fogja érni Mao-ot, el fog telni 1-4 év, és még nem tartunk itt idotartamban. Ez a hullámmozgások törvényének megfeleloen úgy szokott lenni általában, ahol a ko a vízbe csobban, ott a legnagyobb a hullám, és mire kiér a partra, ott már egészen sekély a hullám, ezért azt hiszem, hogy a Nyugat-Európában bedobott heavy metal ko hullámai mire Mao. partjait elérik, addigra egészen el fognak simulni. Nem azt mondom, hogy nem érezheto egyfajta rockzene iránti szeretet erosödés, de én ezt inkább így fogalmazom, hogy az élo zenét kezdik megint egy kicsit jobban szeretni az emberek, mint egy pár évvel ezelott.
Mi az, amit még mindenképpen szeretnél elérni a Tankcsapdával?
Nagyon egyszeru erre a válasz, biztosan sokan gondolják, hogy mit is lehet még a Tankcsapdával elérni, hisz már csináltunk egy csomó lemezt, eladtunk több 10.000 példányt, a koncertjeinken tényleg nagyon sokan vannak, sokan szeretnek minket és mit lehet innentol kezdve elérni. Pedig ez nagyon egyszeru; semmi mást nem szeretnénk ezzel a zenekarral elérni, mint azt, hogy a világ leheto legtöbb pontjára eljutni ezzel a zenekarral és zenélni. Elsosorban nem azért, hogy mi legyünk az új Rolling Stones vagy az új Bon Jovi, mert ennek az esélye gyakorlatilag nulla. Sokkal inkább azért, hogy azzal, amit csinálok, meg azzal, amit szeretek, eljuthassak egy csomó olyan helyre, ahol még soha nem voltam. Nem azért, hogy pénzt keressek, úgy jöjjek haza, hogy a zsebemben egy forinttal se legyen több, mint amikor elindultam, érted. Csak mondhassam, hogy ott voltam, láttam dolgokat, tapasztaltam, ismerkedtem emberekkel, utaztam.
Milyen volt a '98-as év a Tankcsapdának?
Röviden: jó. Kicsit bovebben: nagyon jó! Rengeteget koncerteztünk, illetve a nyár vége felétol elkezdtük írni az új lemezt és felvettük. Végül is az egész év hirtelen telt el, pikk-pakk-pukk, és már vége is.
Lehet, hogy kicsit szemtelennek tartod a kérdésem, azért megkérdezhetem, hogy hogyan fogod eltölteni a Tankcsapda utáni idoket?
Nem tartom a kérdést szemtelennek, de nem tudok rá válaszolni, méghozzá azért nem, mert gozöm sincs. A Tankcsapda jelen pillanatban is egy mindenféle szempontból véve aktív dolog, a zenekar teljesen be van táblázva, új lemez, ezt követo turné, külföldi bulik, nyáron fesztiválok, 10 évesek leszünk, aminek nyilvánvalóan lesz mindenféle következménye, lehet, hogy lesz valami 10 éves lemez is! A lényeg, hogy a Tankcsapda egy teljesen aktív csapat, éppen ezért nem tudom mit fogok csinálni egy ilyen aktív dolog után. Egyelore nem tervezzük azt, hogy feloszlunk, úgyhogy aki erre vár, az egy darabig még várhat!
1999.01.
Bakó