-- a Tankcsapda rockzenekar énekes- szövegíró- basszusgitárosa --

Munkáscsaládból származom, nem túl érdekes az élettörténetem. Debrecenben születtem, 1968-ban. Szüleim önkormányzati (korábban tanácsi) lakásban élnek, nekem körülbelül egy évvel ezelott sikerült egy egyszobás kis öröklakást vásárolnom. Van egy húgom. Általános iskola, gimnázium, majd egy lemezboltban kezdtem el dolgozni eladóként, onnan mentem el katonának másfél évre. Leszerelés után visszakerültem a lemezboltba, kitanultam a zenemuvesszakmát. Egy ido után a zenélés már hozott annyit, hogy otthagytam a munkahelyemet, és azóta csak a zenekar van. Talán hetedikes lehettem, amikor eloször vettem a kezembe gitárt. Nem tanultam zenélni -- közülünk senki nem tanult zenélni iskolában vagy zenetanárnál, ez meg is látszik, foleg a koncertjeinken. Nyolcvanöt januárjában játszottam eloször színpadon. Szüleim kezdetben kimondottan ellenérzéssel vették tudomásul, hogy zenélek. Ôk azt szerették volna, ha jogász, orvos, fogász, mérnök lettem volna. Jó tanuló voltam, és szinte az érettségiig azzal hitegettem oket, felvételizem valamelyik egyetemre. Nem vették jó néven, amikor kiderült, hogy nem adtam be a jelentkezésemet sehová. Tizenhat éves korom óta tudom, mit akarok csinálni, azt is csinálom, és tudtam, hogy az egyetemi tanulmányok ebben csak gátolnának. Illetve, úgy gondolom, ha valaki meg akar tanulni valamit, ahhoz nem kell feltétlenül egyetemistának vagy foiskolásnak lennie. Nem vagyok nos, nincs családom, se kutyám, se macskám. Van egy barátnom, akivel a zenekar megalakulása körüli idokben ismerkedtem meg. Rapszodikus a viszonyunk. Most éppen külön vagyunk, o Londonban él, dolgozik és nyelvet tanul, hogy ha elég pénzt összegyujt, kitanulhasson belsoépítésznek Angliában.

-- Egyetemre azért nem jelentkezett, mert úgy gondolta, visszavetné a zenei pályán. Hasonló megfontolásból talán a katonaságot is tanácsos lett volna elkerülni...
-- A zenekarnak, amelyben játszottam, jó kapcsolatai voltak az akkor még létezo KISZ városi és megyei szervezeteivel. A politikai tisztnél folyamatosan lobbyztak azért, hogy engem kiengedjenek a laktanyából játszani. Az elso idoszakot, fél évet kivéve rendszeresen koncerteztünk, legalább annyi fellépésünk volt, mint bevonulásunkat megelozoen. Nagyon jó volt, amikor jöttek a különbözo kikérok a városi titkár aláírásával vagy éppen a megyei KISZ pecsétjével, és mondta a parancsnok, hogy hát akkor Lukács elvtárs, tizedes elvtárs, menjen.

-- A szövegek születnek eloször, vagy van egy dallam... ?

-- A szövegek írása közben valamilyen ritmikai vagy dallammenet kialakul a fejemben. Otthon vagyok, gitározgatok, jön valami szövegötlet, leírom. Lehet, hogy aztán az eredeti dallam elfelejtodik, de a szöveg írásához mindig szükségem van ilyesfajta segí tségre. Néha elofordul az is, hogy eloször van meg egy dallam, és az inspirálja a szöveget.

-- Nemrégiben az egyik rádióadón a musorvezeto döbbenten, hitetlenkedve, mintegy bocsánatkéron konferálta be a Tankcsapdát mint azon a héten a slágerlista elso helyén álló zenekart. Érzodött, nincs hozzászokva az ilyen zenéhez. Nézzük, mibol lehet ma aranylemez Magyarországon. Vegyük sorra a dalokat...

-- Jó.

-- "Állat vagyok, ami enni kér
Ember, ami annyit ér
Mint egy magzat a méhben
Ami éppen elvetél"

-- Az összes dalszöveggel kapcsolatban el lehet mondani, hogy mivel mindegyiket én írtam, valahol mindegyik én vagyok, a gondolataim, tapasztalataim, elképzeléseim, pillanatnyi érzéseim. Mást annyira jellemeznek ezek a szövegek, amennyire magáénak érzi a bennük foglaltakat. Ha ön nem érzi magát állatnak vagy éppen elvetélo magzatnak, akkor önre ezek a sorok nem érvényesek. Nem úgy kell érteni, hogy mindenki vagdossa fel az ereit, mert borzasztó az élet. Ez csak egy érzés, egy adott állapotban született gondolat. Amikor az ember boldog, meg örül, "hepi", akkor nyilván nem azt tartja magáról, hogy állat, ellenkezo hangulatban viszont ennél sokkal csúnyábbat is gondolhatok magamról.

-- "Ha nincs szeretet
Ha nincs béke
Az a civilizáció vége"

-- Ha most el akarnám játszani itt a muvészt, akkor beszélhetnék apokalipszisrol, Jelenések Könyvérol meg hasonlókról, de szó nincs ilyesmikrol. Ha az ember nyitott szemmel jár a világban, nem kell különösebben tehetségesnek lennie ahhoz, hogy ilyesféle gondolatok forduljanak meg a fejében. Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy alig figyelünk egymásra, rengetegen elmennek egy földön hevero alak mellett, mire valaki megáll, és megnézi, hogy az illeto részeg, eszméletlen vagy halott. A világnak arról a részérol beszélek, ahol élek vannak olyan helyek a Földön, ahol ez még inkább jellemzo, és akadnak olyan szegletei a világnak, ahol biztosan nem jutnának eszembe ezek a sorok. Óceániában, egy kis szigeten ha élnék, biztosan más járna az eszemben; süt a nap, banán van a fán, a majmommal tudok sétálni a parton, úszom a tengerben, etetem a delfineket, biztos "hepi" lennék. Mivel azonban nem így élek, nem ezt látom, nem ezt tapasztalom, megszületnek ezek a szövegek.

-- "Szarok bele, nekem
Nem kell semmilyen törvény"

-- Kiragadva néhány sort egy szövegbol, teljes félreértelmezésre adhat lehetoséget. A dalt végighallgatva kiderül, a fegyverrol és a törvényrol együtt beszélek, azt állítva, az embert egyik sem védi meg. Törvényre, persze, szükség van, mert nem hiszem azt, hogy ha totális anarchia uralkodna a világban, nekünk jobb lenne. Ezeket a szövegeket egyébként nem kell túlmisztifikálni. Aki egy bizonyos, nem túl magas értelmi színvonal felett áll -- birtokában van az írás, olvasás, számolás alapképességeinek, és ezeket idoközönként gyakorolja is -- , azok számára dalaink már érthetoek.

-- "Én, igen Én vagyok a Hit
Bízz bennem, Én nem hagylak itt
Én vagyok a Test, a Lélek
Te nem tudod, de Én
Benned élek"

-- Meg lehet ezt a dalt hallgatni úgy, hogy nem én állítom magamról mindazt, amirol szó esik benne, hanem az Isten szól az én számmal. De értelmes úgy is, hogy igen, valóban én, Lukács László vagyok a hit. A nekünk írott levelekbol kiderül, sok ember számára valóban az egyetlen támasz, végso vigasz a Tankcsapda. Szomorú, hogy így van, ennek nem így kéne lennie. De nem attól van így, mert mi vagyunk. Nem tartom túlzásnak azt, hogyha azt mondom magamról, "én vagyok a hit, én nem hagylak itt".

-- "Nem akarok semmit
Csak repülni, amíg lehet"

-- Na, ezt aztán tényleg ezerféleképpen lehet értelmezni. Lehet repülni a szó valódi, fizikai értelmében -- én például ejtoernyozöm -- , és a dolgot ezzel le is zárhatnám. De lehet repülni úgy is, hogyha nem hagyjuk belehajszolni magunkat a normális emberek hétköznapjaiba, nem csak azzal foglalkozunk, mennyire meleg a sör, elég szaftos-e a csirkepörkölt, a punci meleg vagy hideg, hanem megpróbálunk felülemelkedni a világ dolgain, valamiképpen felülrol szemlélni ezt az egészet.

-- "Lopok neked egy könyvet
A lapjait teleírom
A képeket kitépem
Rajta lesznek a síron
Amit kettonknek ások
Úgy, hogy ne lássák mások
Mikor a szemedbe nézek
Szúrok, aztán magammal végzek"

-- Ez egy szerelmes dal, legfeljebb nem úgy megénekelve benne a szerelem érzése, ahogyan azt Zámbó Jimmy csinálja, vagy a Hungária, vagy éppen Charlie, hanem ahogyan a Tankcsapda. Még mielott lemezen megjelent, már komoly viharokat kavart. Egyes vélekedések szerint rettentoen szép, borzasztóan érzelemgazdag, nagyon jó dal, mások szerint viszont annyira súlyos, gonosz, sötét, brutális ez a gondolatmenet, ami már túlzás. Aki reménytelenül szerelmes, annak a fejében ennél tízszer gonoszabb gondolatok is megfordulnak. Legfeljebb nem mondja ki, vagy nem írja le. Én megírtam.

-- "Nem elég ez a test nekem
Nem elég ez a lélek
Nem elég, hogy megszülettem
Még mindig élek"

-- A szövegek alapján sokkal pesszimistábbnak, életuntabbnak tunhetek, mint amilyen valójában vagyok. Alapvetoen optimista vagyok.

-- A szövegek javarészt borongósak, a zene ellenben brutális. A Jehova Tanúi hivatalos lapjában, az Ébredjetek! címu újságban óva intik fiatal olvasóikat attól, hogy ezt a "fülsiketíto rockzenét" hallgassák...

-- A túl hangos zene a zenészek egészségére is ártalmas lehet. Mondjuk megsüketülhetünk. Sting éppen mostanában bajmolódik az egyik fülével, Ted Nugent már régen süket. Beethoven is elvesztette a hallását, pedig o nem is volt rockzenész. A jehovisták véleményéhez ennyit: a rockzene hangosan jó. Rettentoen utálom, ha egy rockkoncerten a keveropult közelében olyan hangerovel tudunk beszélgetni, mint mi most egymással. Egyébként borzasztó egyszeru: aki nem szereti a hangos zenét, az nem jön be Tankcsapda-koncertre. Senkit nem kényszerítenek pisztolyt a fejéhez szegezve, hogy vedd meg a belépot, és hallgasd meg.

-- "Milyen világ az
Amit más
Jobban nem jellemez
Mint egy dal
Egy szar
Egy szemétre való
Mint mondjuk ez"

-- Azt hiszem, ehhez nem szükségeltetik külön magyarázat. Milyen világ az, ahol egy tizenhat-tizenhét éves srácnak vagy lánynak az egyetlen igazán értelmes elfoglaltsága az az, hogy mondjuk Technokolt szív vagy heavy metalt hallgat? Nem az a baj önmagáb an, hogy rockzenét hallgat valaki. Nincsenek céljaik. Ez a dal pontosan jellemzi a világot.

-- "Szeress jól
Hiányzol
Nagyon jó
Ha látlak
Ez sebesség, de
A vége
Hamarabb jön el
Mint az átlag"

-- A hozzánk -- rockzenészekhez -- hasonló emberek jóval felfokozottabb tempóban élnek, mint mások. Kicsi az esélye annak, hogy kilencvennyolc éves koromban végelgyengülésben halok meg, mint annak, hogy nem. Az élet években mérheto hosszúsága nem érdekel. Igazán fontosnak az adott idoszak során megélt és megtanult dolgok mennyisége számít. Tizenkét évesen is meghalhat valaki boldogan, és kilencvenévesen is meghalhat úgy, hogy azt mondja: "semmit nem csináltam egész életemben! "

-- "Néha
Úgy hiányzik a marihuana
Mint a hercegnonek a
Don Juan
Ha az erkélyrol
A szemébe néz
Vonzza, mint méhet a méz
Meg az a srác
Akit már te is láttál
És tudtam jól
Utálja magát
De mégsem hittem volna
Hogy a végén
Eloveszi a pisztolyát"

-- Az utolsó pár sor ... -ra vonatkozik, aki a Nirvana énekese volt, amíg meg nem halt, amíg fobe nem lotte magát. "Utálom magam, és meg akarok halni", énekelte. Tudtam, hogy utálja magát, de nem gondoltam volna, hogy le is lövi magát. Az elso néhány sort meg kell magyarázni? Nem érzem úgy, hogy ezzel a dallal a kábítószer-fogyasztást propagálnám. Ezzel a számmal sem intézek felhívást senkihez, csupán a gondolataimat énekelem. Akkor érzem magam szabadnak, ha valóban azt mondhatom, amit akarok.

-- Kipróbálta a marihuánát?

-- Szívtam már, és a keményebb drogok sem ismeretlenek elottem. Egyébként errol a kérdésrol az a véleményem, hogy nemcsak az ópium meg a heroin kábítószer, hanem az alkohol, a dohány, a kávé is, csak amíg ez utóbbiakat meg lehet venni a boltban, az államnak jó haszna van rajtuk, ellenben a füvet nem lehet kapni a boltban, és az államnak nincs haszna rajta, ezért illegális. Az egyikért büntetnek, a másikért nem. A különbség a ketto között ennyi, semmi több. Az, hogy ki mit csinál magával, nem függ attól, hogy én mit énekelek. Ha valakinek megvan a magához való esze, akkor el kell tudnia dönteni, hogy kipróbálja vagy sem a különbözo kábítószereket, és ha kipróbálja is, akkor meg döntenie kell arról, rendszeresen használja-e. Nem hiszek abban, hogy értelmi leg és fizikailag egészséges emberek önhibájukon kívül válnának drogfüggové. Melyik a jobb, nyíltan beszélni arról, felmutatni, hogy ilyen dolgok vannak, ezek közül lehet válogatni, rajtad áll, mit csinálsz, vagy struccpolitikát folytatni, azt mondani, Magyarországon nincs kábítószer? Hogyne lenne.

-- Ezt a számot hallva eszembe jut az a két kamaszfiú, akik tavaly közösen kíséreltek meg öngyilkosságot Szécsény-ben, a temetoben. Az ügyben vizsgálatot folytató rendorök úgy vélekedtek, hogy a Tankcsapda szövegei rossz hatással voltak ezekre a gyerekekre...

-- A mai napig minden egyes hozzánk érkezo levélre külön-külön kézzel írott választ küldünk. Komolyan gondolják, hogy egy ilyen zenekar bárkit is öngyilkosságra biztat? Ha valaki szellemileg, fizikailag rendben van, nem hiszem, hogy egy Tankcsapda- vagy akár egy Omega-szám hatására öngyilkosságot követ el. Ha az illeto mégis önkezével vet véget az életének, annak a gyökerét sokkal mélyebben kell keresgélni. Hozzáteszem, rettentoen sajnálom a két srácot, foleg azt, aki meghalt. De ha a srácnak, aki meghalt, a zsebében benne lett volna egy Demokrata címu újság, akkor a lap lenne hibás azért, mert a gyerek megölte magát.

-- "Jó ez a lány
Semmiben nincs hiány
Gyere, a karjaiddal fonj át
Meleg a nyála
Jó vagyok nála, pedig
Nagyon korcs keverék"

-- Ez egy rock and roll-szám, sokat hozzáfuzni nemigen lehet.

-- Így udvarol?

-- Nem szoktam udvarolni. Vannak a Tankcsapda dalai között olyanok, amelyek többszöri meghallgatást, összpontosítottabb odafigyelést kívánnak, meg vannak, amelyeket csak azért hallgat az ember, hogy jól érezze magát. Ez a dal ez utóbbi kategóriába tarto zik.

-- "Nyitom az ajtót
Belép egy jó kis luk
Remélem szívós fajta
Nekem is jól jönne most
Egy-két slukk
Hogy könnyebben legyek túl rajta"

-- Teljesen személyes indíttatású. Olyanokkal tudnám alátámasztani, amikrol nem szívesen beszélek. Nem tárom a nyilvánosság elé, hogyan... dugok.

-- "Hidd el, én nem tehetek róla Így rakott le az a nyomorult gólya"

-- Errol van szó.

Matúz Gábor