Ezt az interjút is Tankforumban találtam. Még Az ember tervez elõtt készült valamikor.

Egy turnébuszon sok mindent lehet csinálni, de klasszikus interjút igen nehéz. Ezért a most következõ beszélgetés inkább csak az utazás egy részének konkrét reprodulkálása és nem szabályos kérdezz-felelek játék.

Meséljetek valamit az idei Masters of Rock fesztiválról! Tényleg igaz, hogy sokkal jobb volt, mint a tavalyi?

Mondjad, Gyuri! Beszélj már te is egyszer! -nógatta Lukács Buzsikot, de Gyurinak éppen semmilyen mondanivalója nem akadt, így Lukács kezdte a válaszadást. -A két koncert teljesen más volt. Tavaly két nap alatt négy zenekar játszott, idén pedig egy nap alatt 404. A tavalyi buli igazából a rockereknek szólt, az jött el, akit érdekeltek a bandák. Most pedig hálistennek ott volt boldog-boldogtalan és sokkal több ember látta a rockzenekarok produkcióját, mint egyébként látta volna. Az idei jobb volt, ez biztos. Arról nem is beszélve, hogy ennél több ember elõtt nem játszottunk még.

Ez jelentett számotokra valami pluszt?

Nem, és mindjárt megmondom, miért nem-felelte Lukács. -Amikor fenn állunk a színpadon, a reflektorok, fejgépek belevilágítanak a szemeinkbe és igazából 1500 embertõl kezdve tökmindegy, hogy 2 ezren vannak vagy 22 ezren.

Én még 1500 embert sem látok a dob mögül, legfeljebb az elsõ tíz sort-tette hozzá Gyuri.

Szóval a tudat mindenképp inspiráló, de látni nem lehet, hogy hányan ugrálnak. Egy momentumot kiragadnék azért. Volt egy kis szünet, amikor felkapcsoltattam a reflektorokat és felemelve a kezemet, elkezdtem rázni. Ameddig a szem ellátott, a emberek mind rázták a kezüket velem együtt! Ez a momentum egyébként az egész buli hangulatára jellemzõ volt.

Nem gondoltatok arra, hogy ki lehetne próbálni egy-két új nótát is a koncerten?

Nem! -csapott le egybõl Cseresznye.

Gondoltunk rá, mert azért gondoltunk rá korábban. . . -helyesbített Lukács.

Gondoltunk, csak tudtuk, hogy úgysem lehet. Inkább csak gondolkodtunk rajta... -igazított a véleményén Cserkó és a könyörtelen okfejtés hatására Buzsik a röhögéstõl majdnem lefordult a székerõl. Lukács azonban nem hagyta, hogy ilyen apróságok kizökkentsék a gondolatmenetébõl:

Vannak készen új nóták és zeneileg lett is volna három-négy nóta, de a szöveg egyikre sem készült még el teljesen. Van, amelyiknek most sincs még szövege, de van, ami azóta már elkészült. De korai lett volna még bármit is játszani, mert nagyon sokára lesz lemez.

Híre ment, hogy új Tankcsapda nagylemez csak jövõ õsszel várható. Van erre a hosszabb szünetre valami konkrét magyarázatotok?

Minden lemez között másfél év van, tartjuk a tempót-magyarázta Kémeri Péter szervezõ-menedzser.

Ehh, dehogyis! Ez hülyeség! -torkollta le egybõl Cserkó. Majd Buzsik vette át a szót:

Ennyi idõ kell a következõ albumra. Mert ugye vannak turnék is, meg minden más, és közben nincs elég idõnk...

Ha úgy tudnának dolgozni a magyar zenekarok is-tette hozzá Lukács- mint a külföldiek, hogy több évük van egy lemez elkészítésére, akkor ezt a kérdésrt senki sem tenné fel. De Magyarországon mi a bevett szokás? Egy évben kijön egy lemez...

Vagy kettõ! -szólt közbe Kémeri.

Ja igen, mostanában már kettõ lett a divat! Szóval van a lemez és van két turné, egy õsszel, egy pedig tavasszal. Kicsi az ország...

És attól félnek a zenekarok, hogyha eltûnnek másfél évre, akkor elfelejti õket a közönség. -vágott közbe Kémeri, de Lukács sem hagyta magát:

Igazából ahhoz, hogy mi olyan lemezt tudjunk csinálni, amire büszkén írjuk fel a Tankcsapda nevet meg a saját neveinket, szükségünk van másfél évre. Nem beszélve arról, hogy ha utánajárunk, akkor roppant egyszerûen kiderül, hogy az elõzõ albumok között is nagyjából másfél év telt el. Ez korábban véletlenül alakult ki, most lett valamivel tudatosabb.

Nem titok, hogy a lemezkiadással pénz is áll a házhoz. Most elmentek majd valami jó munkahelyet keresni, ha már lemezt nem adtok ki?

Kicsoda? Mi? ! -háborodott fel Cserkó az ötlet abszurditásán. -Dolgozni nem fogunk elmenni soha! Ha-ha! Az túl fárasztó lenne. Amellett ezt nem is lehetne csinálni.

Pontosabban emellett nem lehetne azt csinálni! -helyesbített Lukács, majd a sátáni kacaj elültével folytatta. Az egy tévedés, hogy Magyarországon az olyan kaliberû rockzenekarok, mint mi, a lemezeladásból tartják fenn magukat. Mi is kimondottan a koncertezésbõl élünk.

Meg a KGST piacból! Ott árulunk... -tette hozzá Cserkó.

Cseresznye hol árul, hol vásárol... Nem Cseresznye csak vásárolni szokott! Ha-ha! -fûzte tovább Lukács a gondolatot.

Várj, ezt vedd ki, mert ezért engem lecsuknak! -kiabálta rémülten Cserkó, mire még Ákos, a sofõr kezében is elkezdett rázkódni a kormány a röhögéstõl.

Most egyszerû ruhavásárlásról beszéltünk! -nyugtatgatta Lukács Cseresznyét.

Jó, de...

Szóval a koncertekbõl élünk. Ha egy lemez megjelenik és elmegy akárhányezer példányban, akkor ezért megkapjuk az összeget, de ez úgy elfolyik a kezeink közül, hogy fatty és már nincs is belõle semmi... Mi nem úgy akarjuk megoldani az anyagi gondjainkat, hogy gyorsan csinálunk egy újabb lemezt.

Mi spórolunk, érted? -magyarázta Cserkó.

Nem csináljuk azt, hogy 5 év - 5 lemez! Ez hülyeség! Hát nem olyan, mintha az ötéves tervrõl lenne szó? Miért adtok ki ebben az évben három lemezt? Hogy elmondhassuk, hogy 4 év - 4 lemez! Ha-ha! Hát akkor miért nem mennek forgalomszámlálónak a KPM-hez, vagy mit tudom én hová? Hát nem? ! Ha-ha!

Ti most hol tartotok?

Hogyhogy hol? Ja, hát ha azt számoljuk, hogy jövõ õsszel jön ki az új lemez, akkor hat év alatt lesz négy anyag. Ez szerintem egézséges.

És akkor mivel töltitek az idõt, ha nem lesz új nagylemez?

Miért? Ha figyelembe veszed, hogy most október elején kijön a Legjobb méreg és a Punk'N'Roll egy közös kazettán illetve CD-n, akkor azért volt mit csinálnunk. -mondta Kémeri.

Már megbocsáss, de ezek régen felvett anyagok, amikkel egy perc extra-munkátok nem volt.

De borítót is kellett csinálnunk! Gondolkoznunk is kellett... -próbálta összeszedni a feladatokat Cseresznye.

Lassan, de biztosan dolgozunk! Ha-ha! -élcelõdött Lukács.

És sikerült eltalálnunk, hogy egy kazettára rámenjen a két anyagra! -foglalta össze büszkén a lényeget Cserkó.

És maradéktalanul kifért mindkét lemez egy kazin és CD-n?

A CD-k játékideje sajnos nem tette lehetõvé, hogy minden dal rákerüljön, így két Punk'N'Roll-os dalt le kellett hagynunk. Az az érdekes helyzet állt elõ, hogy ezúttal a kazettán lesz két bónusznóta a CD-hez képest, és nem fordítva. A kazettára ugyanis felfért mindkét anyag teljesen.

És meg tud szólalni a Punk'N'Roll anyag majd CD-n?

Szándékosan nem akartunk hozzányúlni a Punk'N'Roll-hoz. Igy hallható majd, ahogy annak idején felvettük - Labi, Buzsik meg én - nyolc sávon, Vermona keverõpulttal, 55 óra hossza alatt keveréssel, mindennel együtt. Szóval nagyon amatõr körülmények között készült egy szalagos magnóval. Gyuri elektromos dobokon játszott meg élõ cineken, én román gitáron gitároztam és hát így is szól az egész. Igy hagytuk, ahogy van, mert ez volt a Tankcsapda Punk'N'Roll címû anyaga, ez egyfajta kuriózum. Ma már nem lehet sehol beszerezni, nekem sincs belõle otthon. A másik meg, hogy a Legjobb Mérget sem lehetett rendesen soha kapni. Most a kettõ együtt rendes terjesztéssel mindenütt hozzáférhetõ lesz. Akit érdekel, meghallgathatja.

A másik dolog, amivel elment az idõnk, egy négynyelvû angol anyag...

Persze Kémeri! Négy nyelvû, mert kubaiul, potugálul, japánul és finnül énekelek el négy klasszikus Tankcsapda számot, amit ezekbe az országokba küldünk el promóciós anyag gyanánt! Ha-ha! -kötött bele a nyelvbotlásba Lukács. -Tehát csinálunk egy négy számos, angol nyelvû demót, amin két szám van a Lejobb Méregrõl, kettõ pedig a Férgekrõl. Ez egyszerûen csak egy promóciós demo, amit külföldre állítottunk össze. Nem is kerül majd forgalomba.

Azt már tudjuk tehát, hogy 95 õszéig nem lesz új nagylemez, azt viszont elárulhatnátok, hogy mit érdemes tudni a teljesen vagy félig elkészült új dalokról! Lehet ezeket hasonlítani valamelyik korábbi anyaghoz?

Ja, a 72-es Nazareth lemezhez! -poénkodott Lukács. -Szerinted, Gyuri?

Szerintem megint más lesz, mint az eddigiek voltak. Ha a Legjobb Méreg és a Jönnek a Férgek lemezekkel akarom összehasonlítani a nótákat, akkor inkább a Férgekre hasonlítanak. Szóval nem dallamos meg slágeres, olyan inkább a Legjobb Méreg anyaga volt. Inkább a Férgek féle súlyosság a jellemzõ.

Az a baj, hogy most bármit mondanánk, valószínûleg egészen mást hallanál mindegyikünktõl. Egyrészt nagyon távol van még a lemezfelvétel, másrészt pedig most épp egy nagyon termékeny periódus van és állandóan jönnek az újabb dolgok. Nagyon sok dalt írunk mostanában. Van vagy öt-hat-hét-nyolc dal készen. . .

... és mindegyik tök másmilyen. -fejezte be a mondatot Lukács helyett Gyuri.

Az egyik ultralassú, három akkordos téma, a másik meg ilyen Motörhead-jellegû egy atom-üvöltõs hanggal, van abszolút zúzós középtempó, van elborult téma, meg akusztikus jellegû is, sõt van egy olyan dal, ahol egy szál gitár és egy szál ének van. Ennyire változatos most az anyag. A dalok többségéhez már a szövegek is megvannak, de mivel nem sürget az idõ, nem préselem magam. Hagyom, hogy kibukjanak belõlem a témák.

Honnan tudsz új ötleteket meríteni? Mert, hogy sok másik csapat honnan merít, ezt tudom...

Nekem az inspirációval semmi gondom. Ha az ember ingergazdag környezetben él, márpedig én ezt igazán elmondhatom magamról, akkor ezzel nem lehet gond. Nem pusztán a bulizásra, az éjszakázásokra gondolok, hanem mindenféle ingerre, ami a világból jön. Én ezekre reagálok, mikor szövegeket írok. Az biztos, hogy sokkal kevesebb rock'n'roll téma lesz majd a lemezen, mint amit megszokhattak tõlünk az emberek. És biztos, hogy ezúttal nem lesz rajta a boritón, hogy szókimondó szövegek, mert most már a Hip Hop Boyz is szókimondó. Ha-ha! De ez olyan dolog, hogy káromkodni bárki tud, nem ez a pláne ebben, hanem az, amikor egyfajta szituációt vagy életérzést csak azzal az egy adott szóval tudsz kifejezni és mégsem tûnik bunkónak a dolog.